Mit olvasunk?

Saca

Egész nap a gép előtt ülne, ha a gonosz szülei nem tennének ellene. Eddig nem volt megszabva, de kis túlzással már azon kaptuk magunkat, hogy szinte nem is láttuk. Hétköznap félóra, hétvégén 1-1 bőven. Biztos fogunk belőle engedni, és nem fogjuk annyira betartatni vele az időt, de most kemény szigor uralkodik nálunk. Ez onnan jutott eszembe, hogy az amúgy olvasni szerető fiamról meg sem tudom mondani mit olvasott utoljára. Ő azért emlékezett rá Jeff Kinney: Egy ropi naplója. Több részes, jómagam is olvastam,
Mark Twaintől Tom Sawyer kalandjai jutott eszembe nemrég, hogy az jó lenne neki, kicsit klasszikusabb :) Eddig kimaradt, pedig szerintem tipikusan az a regény amit hasonló korosztályú fiúknak telitalálat. Kis zsörtölődés után a net miatt, meg is kérdezte, hogy milyen címet is mondtam és anya tényleg jó? Elmondása szerint eddig nem rossz :)

Gréti

Ha már Tom Sawyer kalandjai akkor eszembe jutott A Két Lotti. Kissé elcsépelt ,de szerintem nagyon jó. Kimaradhatatlan szerintem. Gréti kapva az alkalmon rögtön előhalászta - ez meg van itthon - és letette az éppen olvasottat. Roald Dahl: Martilda három csodájáról van szó. Amiről csak annyit mond, hogy se nem jó, se nem rossz. Barátnőjének nagyon tetszett, azért kezdte el olvasni. Kértem, hogy azért majd olvassa végig, utána véleményezze.

Marci

Marcin most a második könyvét olvassa. Az első Shrek volt, talán olvasmányilag nem a legjobb választás egy elsősnek, de ő mondta, hogy elolvassa miután megnézték úgy századjára a mesét. Most Geronimo Stilton kalandjait kezdte el olvasni

Kicsiknek és együtt

Marék Veronika könyveit vettük elő újra, illetve könyvtároztunk: Boribon, majd Kippkopp sorozatok, emellett Dombonnineni meséket olvastunk. Zsombi sokat ismételtet másnap mostanában - amibe Lili beleegyezik, Marci kivonul - így még nem jutottunk túl ezeken :)


Én

Most akadtam rá Adale Faber-Elaine Mazlish: Testvérek féltékenység nélkül című könyvére. Olvastam már tőlük, az nagyon tetszett, remélem ez is hasznos lesz. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi első részén ma este szerintem végigjutok. Nem teljesen önszántamból kezdtem el olvasni, Gréti hallott róla, Saca egy barátnőjétől. Hallottam már róla, nem akartam a kezébe adni anélkül, hogy pontosan tudnám miről szól.

Tojások

Soha nem szeretettem a gyöngyöket, ellenben Grétivel, aki odavan a technikáért. Így néha én is kénytelen vagyok egy picit leülni, vele nem is olyan elviselhetetlen :) 

Húsvét előtt mi is lehetne a téma? 

A piros belsejű Grétié, a kék az enyém

Belejövök?

Közel egy hét, és a mai délelőtt kellett hozzá, hogy kezelni tudjam a blogot. Azt hiszem most már minden bejegyzés helyén, közzétéve. Nem nyomkodok feleslegesen ezután semmit! :)
Most pedig balra el, bambáskodás, pihenés befejez, irány gyerekkel foglalkozni! :)

Hogy is van ez? :)

Marci megdöbbenve meséli, hogy X.Y. nem szereti az állatokat.

"A kutyát hogyan nem lehet szeretni? Vagy a lovakat? Én minden állatot szeretek, mindet. Mondjuk a tyúkot nem annyira, de azt is megeszem."

??????

Lili aktuális kedvence

"Anya ideadod a jobbik fényképezőgépedet, le szeretném fényképezni az aktuális kedvenc virágomat?"

Nos, a "jobbik fényképező gépemre" nagyon irigy vagyok, de lehet ennek a kérésnek ellenállni?

Vajon melyik a kedvenc színe? :)

Mit csináljunk ma Zsombi?

Zsombinak a héten szabit ítéltünk meg, gondoltam a kedvébe járok. Megkérdeztem tőle mit szeretne csinálni? Gondolván itt valami játékra vagy alkossunk valamit akár a közeledő húsvétra esetleg bármi mást.
Az én drága kisfiam a tésztagyártásra voksolt :)
Gyúrtunk, nyújtottunk, vágtunk. Közben sokat csicseregtünk. Egy gyerek néha unatkozik mellettem, öt sosem (én sem). Kettőt jól le lehet kötni értelmesen és még a beszéd is pont jó alaphangon folyik

Zsombi ráébresztett, hogy vészesen fogy mindenféle tésztánk, úgyhogy még lesz mit csinálni, az "unalmas" egy gyerekes napokon. Olyankor hálás vagyok Lilinek, hogy ő háziasabb kislány mint a nővére. De úgy látszik Zsombira sem panaszkodhatok, jó háziasszony lenne :)

Elvetve

Elvetettünk végre mindent amit akartam. Mindjárt kezdhetem a következő adagot, de addig is csillogó körmökre vágyok, tegnap a csajokkal este manikűröztünk is jó sokat.
A krumpli maradt utoljára. Sanyi mégsem tudom segíteni, más dolga volt,  mivel ez éveink alatt az első eset, hogy nekem kellett kapát ragadnom így megbocsátottam neki. Már csak azért is, mert mondta, hogy várhat, majd segít, de én lebeszélhetetlen voltam, végezni akartam. Zsombit reggel felvittem orvoshoz, mert torokfájásra panaszkodott - nem találtak nála semmit, azóta neki sincs panasza, de a hétre kiírattam, sok volt a dolog mostanában, lesz bőven ezután is, most jó lesz nekünk hármasban egy kicsit - aztán ki a kertbe. Kiraktam zsákokat szétszórva a földön, fogtam a kapát, a két kicsi pedig hordta a krumplit táskában. Félóra múlva persze megjött a segítség, a szomszédlány személyében, de a két kismanóm továbbra is segédkezett. Azt hittem annyi bőven elég lesz nekik, mókaként fogják fel, ezért is mentünk korábban le, mint ahogy a lány tudott jönni. De kitartottak szinte végig! Jól le is lassították az egészet. Ráértünk. Közben szaladgáltak pár kört, krumplibogarat kerestek (volna), pardon coloradoi bogarat, helyesbített ki este Marci.

Ez tehát kipipálva!